Ulefone Armor Watch Pro teszt: meglepően jól néz ki, sokat tud, és néha még teljesen hülye is – a jó értelemben

A doboz korrektül meg van pakolva

Az Ulefone itt is hozza a tőle megszokott, sallangmentes, de korrekt csomagolást. Nincs prémium színjáték, nincs túlmarketingelt körítés, viszont minden ott van benne, amire tényleg szükség lehet. A dobozban maga az óra fogad, mellette egy rövidebb leírás, egy külön kis rekeszben pedig extra zöld szilikonszíj, kijelzőre való műanyag védőfólia, mágneses töltőkábel és egy részletesebb dokumentáció lapul. Ez így együtt már bőven az a szint, ahol az ember nem érzi azt, hogy a gyártó a lehető legjobban ki akarta centizni a költségeket.

A mágneses töltés egyszerű, gyors és kényelmes. Rápattintod az óra hátuljára, és kész. Ez ma már nem valami futurisztikus extrafunkció, de még mindig sokkal kulturáltabb megoldás, mint amikor valamilyen apró, nehezen illeszthető csatlakozóval kell vacakolni.

Dizájn: ha nem tudnád, hogy Ulefone, talán meg sem mondanád

Az Armor Watch Pro egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a megjelenése. Ez az az óra, amire a legtöbb ember valószínűleg azt fogja mondani, hogy „na, ez jól néz ki”. Kerek számlap, letisztult forma, modern, sportos, de közben mégis egy kicsit óraszerű karakter. Nincs rajta bazári túlzás, nincs túltolva a „nézz rám, okos vagyok” érzés, hanem egész egyszerűen egyben van.

A jobb oldalon két fizikai gomb kapott helyet, középen pedig ott a forgatható és lenyomható korona, ami nem csak látványra dob sokat az összképen, hanem használat közben is kifejezetten hasznos. Az óra tömege szíj nélkül 42 gramm, tehát nem egy nehéz monstrum, egész nap kényelmesen hordható. Az Armor Watch Pro IP68 és IP69K védelmet, valamint MIL-STD-810H minősítést is kapott, vagyis az elegánsabb megjelenés nem azt jelenti, hogy közben teljesen elveszítette volna a strapás jellegét.

AMOLED kijelző, gördülékeny rendszer, és egy korona, ami néha túlságosan lelkes

Hardveres oldalról az Ulefone Armor Watch Pro meglepően erős csomagnak érződik. Az 1,5 colos AMOLED panel 466 × 466 pixeles felbontást kínál, a pixelsűrűség 439 ppi, a frissítés 60 Hz, a fényerő pedig a gyártó szerint akár 550 nit is lehet. Ezek a számok papíron jól mutatnak, a valóságban pedig tényleg azt kapod, amit várnál: szép színek, jó betekintési szögek, kellemesen kontrasztos megjelenés. Az órát Gorilla Glass 3 védi, ami ennél a kategóriánál külön jó hír, főleg egy olyan gyártótól, amely eleve strapásabb használatra szánja a terméket.

A rendszer kifejezetten gyorsnak érződik. A menükben való lapozás folyamatos, a navigáció gördülékeny, és a korona tényleg gyorsítja a kezelést. Van viszont egy apró bosszantó részlet is: a főképernyőn a koronával az előre telepített számlapok között lehet váltani, és ez néha túl könnyen sikerül. Magyarul: egy rossz mozdulat, és máris másik óraképet nézel, mint amit eredetileg szerettél volna. Nem világvége, de az a fajta apró hülyeség, ami pár nap használat után elkezd feltűnni.

Szintén furcsa, hogy a watch face-en megjelenő widgetek nem interaktívak. Ha például látsz egy időjárásmodult, attól még nem tudsz rábökni, hogy megnyissa az appot. Ez azért ma már egy kicsit idejétmúltnak hat.

A kezelőfelület átgondolt, az app gyors, a funkciók listája pedig meglepően hosszú

A saját rendszer logikusan van felépítve. A koronával tekerhetsz, érintéssel lapozhatsz, és a gesztusok is jól működnek. Fentről lehúzva megkapod a gyorskapcsolókat, alulról a widgeteket, balról az értesítéseket, jobbról pedig az egyes funkciókat és alkalmazásokat. Ez nem akarja újra feltalálni az okosórás kezelőfelületet, de amit csinál, azt jól csinálja.

Az Androidra és iOS-re is elérhető Armor Watch app párosítása gyors, egyszerű, és nem akar tíz felesleges lépést rád erőltetni. Nagyjából egy perc alatt összeáll az egész, és utána jöhetnek a szokásos dolgok: számlapletöltés, értesítések kezelése, emlékeztetők, szoftverfrissítés, adatok visszanézése. Pozitívum, hogy a tesztidőszak alatt is érkezett frissítés, tehát láthatóan nem egy magára hagyott termékről van szó.

Az egészségfunkciók is hozzák azt, amit ma elvárunk: pulzusmérés, véroxigénszint, alvásfigyelés, stresszmonitorozás. Sportmódokból sincs hiány, és a dedikált gyorsgombbal egyből indítható az edzés. A beépített GPS szintén komoly plusz, mert így telefon nélkül is el lehet menni mozogni, és a helyadatok megmaradnak. A hivatalos specifikáció szerint a GPS mellett több alapvető szenzor és klasszikus okosórás funkció is bekerült az eszközbe. 

És akkor jön az AI-rész, ahol az óra egyszerre lesz menő és teljesen abszurd

Az Ulefone itt tényleg megpróbált valami mást adni. Van külön ChatGPT-app, van AI watch face generátor, és van hangsegéd is. Vagyis nem csak egy „AI” feliratot ragasztottak rá marketingből, hanem tényleg raktak bele olyan funkciókat, amelyeket lehet nyomkodni, próbálgatni, és amelyek legalább részben értelmet is nyernek.

Az AI watch face generátor például kifejezetten szórakoztató. Lediktálod, mit szeretnél látni számlapként, az óra elküldi a telefonondra a  kérést, majd visszaküldi az eredményt az órára. Ez már önmagában is az a kategória, aminél az ember elkezd hülyeségeket beírni, csak hogy megnézze, mit csinál vele. És itt érkezünk el az Armor Watch Pro egyik legnagyobb varázsához: nem csak használható, hanem néha kifejezetten szórakoztató is.

De a valódi WTF-pillanatot nem ez adja, hanem a szomatoszenzoros játékok. Az appban ugyanis vannak olyan minijátékok, ahol az óra konkrétan kontrollerként működik. Rázod a kezed, csapkodsz, mozogsz, és így irányítod a játékot a telefon kijelzőjén. Ráadásul online párbajok is vannak, vagyis tényleg létezik olyan forgatókönyv, hogy két ember leül egymással szemben, és okosórával játszik léghokit vagy valami hasonló őrültséget. Ez teljesen felesleges. És közben zseniális.

Hangszóró, Bluetooth-hívás és üzemidő: itt is kellemes meglepetések jönnek

A beépített hangszóró hangereje meglepően jó. Nem csak értesítésekhez elég, hanem a Bluetooth-hívásoknál is használható marad. A másik oldalon sem kell suttogni, te pedig normálisan hallod, amit mondanak. Ez sok okosórán még mindig csak papíron működik jól, itt viszont tényleg van értelme.

Az Always-On Display szintén adott, ráadásul külön AOD-számlapokkal, ami nem csak extra, hanem az AMOLED panellel együtt kifejezetten jól is mutat. A 410 mAh-s akkumulátor ebben a kategóriában kifejezetten jónak számít, a hivatalos oldalon is ez az érték szerepel, és a gyártó többnapos, intenzívebb használat mellett is élhető üzemidőt ígér. A gyakorlatban ez abszolút hihető: normál értesítéses, egészségfigyelős, némi AI-val fűszerezett használat mellett egy hét körüli működés simán elérhető, de még erősebb terheléssel is nehéz nagyon gyorsan lemeríteni. A töltés nagyjából egy óra körül megvan. 

Az ár az a pont, ahol az egész történet hirtelen nagyon értelmessé válik

És itt jön az a rész, ahol az Armor Watch Pro igazán nagyot üt. Mert ha valaki első benyomások alapján elkezdi belőni az árát, könnyen gondolhatná, hogy ez valahol 50-60 ezer forint környékén játszik. Jó kijelző, korrekt dizájn, gyors rendszer, AI-funkciók, GPS, Bluetooth-hívás, strapás kialakítás – ez alapján teljesen reális tipp lenne.

Ehhez képest a hivatalos oldalon az Armor Watch Pro jóval olcsóbban szerepel, kb  28.000 Ft-ért a tiéd lehet így nagyjából abba a sávba esik, ahol már nagyon nehéz nem azt mondani, hogy ez egy kifejezetten erős ajánlat. Kapunk AMOLED kijelzőt, AI-funkciókat, GPS-t, Bluetooth-hívást, többféle strapavédelmet és hosszú üzemidőt egy olyan csomagban, ami ár-érték arányban tényleg kellemesen meglepő.

Végszó: ez nem csak egy Ulefone óra, hanem egy tényleg jól eltalált okosóra

Az Armor Watch Pro pont attól érdekes, hogy nem azt hozza, amit elsőre várnál tőle. Nem egy túlméretezett, agresszívan strapás darab, hanem egy meglepően jól kinéző, szerethető, modern okosóra, ami közben azért nem felejti el, hogy Ulefone. Van benne védelem, van benne állóképesség, van benne bőven funkció, és ami még fontosabb: van benne karakter.

Nem hibátlan. A számlapváltás néha túl lelkes, a widgetek lehetnének okosabbak, és az AI-játékos bohóckodás valószínűleg nem mindenkinél lesz napi rutin. De valahol pont ez adja az egész báját. Ez az óra nem steril, nem unalmas, és nem csak pipálgatja a funkciókat, hanem néha még szórakoztat is.

Ebben az ársávban pedig ez már bőven elég ahhoz, hogy komolyan érdemes legyen vele számolni.