Az Apple 5 legkínosabb technológiai bukása – amikor egyszerűen nem működött a varázslat

Az Apple reklámjaiban általában minden tökéletes. Az új iPhone forradalmi, az aktuális MacBook minden korábbinál jobb, az eszközök pedig olyan természetességgel működnek együtt, mintha Cupertinóban még a kávéfőző is ugyanazt az operációs rendszert futtatná.

Csakhogy a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata sem tévedhetetlen.

Összeszedtük az Apple öt legemlékezetesebb technológiai kudarcát – és néhány olyan melléfogást is, amelyek ugyan nem fértek fel a listára, de túl szépek ahhoz, hogy teljesen megfeledkezzünk róluk.

5. Antennagate – az iPhone 4, amit nem volt mindegy, hogyan fogunk

Kép: Apple Event képernyőkép

Az iPhone 4 2010-ben hatalmas dizájnváltást hozott. Üveg került az elő- és hátlapra, a készüléket körbefutó rozsdamentes acélkeret pedig nemcsak látványelemként szolgált: maga a keret az antennarendszer része volt.

Papíron zseniális megoldásnak tűnt. Az antennákat nem kellett a készülékház belsejébe rejteni, közben pedig megszületett az iPhone történetének egyik legismertebb formaterve.

Csakhogy volt egy apró probléma: az embereknek néha kézbe kellett venniük a telefont.

Ugyan a videóban az iPhone 4s szerepel, de kinézetre ugyan ez volt az iPhone 4 is. Hát nem gyönyörű?

Bizonyos fogásnál, különösen a bal alsó sarok környékén, a felhasználó ujja összeköthette az antennarendszer különálló részeit. Ennek hatására a jelerősség látványosan visszaeshetett. Jó lefedettség mellett ez még nem feltétlenül okozott komoly problémát, gyengébb hálózaton viszont akár a kapcsolat teljes elvesztéséhez is vezethetett.

A felhasználói videók és beszámolók gyorsan ellepték az internetet. Az Apple kezdeti kommunikációja pedig finoman szólva sem segített. A vállalat lényegében azt tanácsolta, hogy ne fogjuk úgy a készüléket, hogy eltakarjuk az érzékeny pontot, vagy használjunk tokot.

Ebből született meg a máig emlegetett „nem a telefonnal van baj, te fogod rosszul” mondás. Fontos azonban, hogy Steve Jobs ezt ebben a formában nem mondta ki nyilvánosan. A mondat inkább az Apple akkori kommunikációjának szellemiségét sűrítette egyetlen mémmé.

A Consumer Reports ellenőrzött körülmények között is megvizsgálta a készüléket, és szintén kimutatta, hogy az antenna bizonyos pontjának érintése jelentős jelveszteséget okozhat.

A botrány olyan nagyra nőtt, hogy az Apple külön sajtótájékoztatót tartott. Steve Jobs amellett érvelt, hogy hasonló jelenség más gyártók készülékeinél is előfordulhat, és konkurens telefonokon is bemutatták a „death grip” hatását.

Magyarul: ha már ég a ház, azért gyorsan megmutatták, hogy a szomszéd függönyének széle is füstöl.

Visszahívás végül nem történt. Az Apple azonban ingyenes Bumper keretet biztosított az érintett vásárlóknak, aki pedig korábban már megvette a tokot, visszaigényelhette annak árát. A keret fizikailag megakadályozta, hogy a felhasználó közvetlenül hozzáérjen az antenna kritikus részéhez.

Az Antennagate végül nem tette tönkre az iPhone 4-et. A készülék hatalmas siker lett, formaterve pedig évekre meghatározta az iPhone-ok megjelenését. Az ügy viszont tökéletes példája annak, hogyan válhat egy elegáns mérnöki megoldás pillanatok alatt PR-katasztrófává, ha a laboron kívül valaki egyszerűen rossz helyre teszi az ujját.

4. AirPower – az Apple-termék, amelyet maga az Apple sem tudott elkészíteni

Kép: Apple Event képernyőkép

Az AirPower története azért különösen érdekes, mert itt nem arról volt szó, hogy az Apple kiadott egy rosszul sikerült terméket.

Ezt a terméket végül egyáltalán nem tudta kiadni.

Az AirPowert 2017 szeptemberében, az iPhone X bemutatóján leplezték le. Egy nagyméretű vezeték nélküli töltőpad lett volna, amelyen egyszerre tölthetünk iPhone-t, Apple Watchot és AirPodsot.

Az igazi különlegességet azonban nem ez jelentette.

A hagyományos vezeték nélküli töltőknél az eszközt nagyjából pontosan a töltőtekercs fölé kell helyezni. Az AirPower ehelyett több, egymást részben átfedő tekercset használt volna, hogy gyakorlatilag mindegy legyen, hova tesszük az eszközt a felületen.

Ráadásul az iPhone képernyőjén a többi töltött Apple-eszköz akkumulátorállapota is megjelenhetett volna.

Nagyon jól hangzott.

Talán túlságosan is.

Az Apple azt ígérte, hogy az AirPower 2018-ban piacra kerül. Aztán eltelt 2018 eleje, közepe és vége, a töltő pedig sehol nem volt. A vállalat fokozatosan elkezdte eltüntetni az AirPowerre vonatkozó utalásokat, miközben hivatalosan sokáig nem árulta el, miért csúszik a termék.

A korabeli beszámolók és fejlesztési információk szerint az egyik legnagyobb problémát a hőtermelés jelenthette. A rengeteg, egymáshoz közel elhelyezett tekercs miatt rendkívül nehéz volt úgy megoldani a töltést, hogy a pad ne melegedjen túl. Ezek azonban nem az Apple által részletesen megerősített műszaki magyarázatok, hanem a fejlesztés környezetéből származó beszámolók.

Kép: Twitter

A történet 2019. március 29-én ért véget. Az Apple hivatalosan törölte az AirPowert, mert saját közlése szerint a termék nem tudta teljesíteni a vállalat magas hardveres követelményeit. Egyúttal bocsánatot is kért azoktól, akik várták a megjelenést.

Ez Apple-mércével rendkívül szokatlan volt.

Az AirPower ugyanis nem egy interneten felbukkant prototípus, nem egy elemző jóslata és nem is egy kétes beszállítói szivárogtatás volt. Az Apple maga állt vele színpadra, nevet adott neki, hivatalos képeken reklámozta és megjelenési időszakot is ígért hozzá.

Majd másfél év után közölte, hogy mégsem lesz belőle semmi.

A MagSafe később egy jóval egyszerűbb megközelítéssel oldotta meg a vezeték nélküli töltés pozicionálását: nem azt próbálta elérni, hogy bárhová tehessük az iPhone-t, hanem mágnesek segítségével mindig pontosan a megfelelő helyre húzza a készüléket.

Néha tehát nem az a megoldás, hogy telepakoljuk a töltőt tekercsekkel. Hanem az, hogy elérjük: a telefon maga találja meg azt az egyet.

3. Apple Maps – amikor egy egész város rossz helyre került

Kép: Apple Event képernyőkép

2012-ben az Apple úgy döntött, hogy többé nem akar a Google térképes adataira támaszkodni.

Üzleti szempontból a döntés teljesen érthető volt. Miért függjön az iPhone egyik legfontosabb alkalmazása attól a Google-től, amely időközben az Androiddal az Apple egyik legnagyobb konkurensévé vált?

Az iOS 6 ezért már az Apple saját térképszolgáltatásával érkezett.

Csakhogy a Maps láthatóan nem állt készen.

Hiányzó vagy rossz helyre került települések, eltévesztett üzletek, pontatlan útvonalak és bizarr 3D-s modellek fogadták a felhasználókat. A Flyover nézetben egyes hidak és épületek úgy deformálódtak el, mintha Salvador Dalí tervezte volna őket egy nehezebb hétvégén.

Ausztráliában azonban a probléma már messze túlmutatott a vicces képhibákon.

A Maps Mildura városát körülbelül 70 kilométerrel arrébb, a Murray-Sunset Nemzeti Park területére helyezte. Autósok tévedtek el, egyesek hosszú órákon keresztül víz és élelem nélkül rekedtek olyan területen, ahol a hőmérséklet akár 46 Celsius-fokig is emelkedhetett.

A helyi rendőrség külön figyelmeztetést adott ki az Apple Maps használatával kapcsolatban.

Ez már nem az a szint volt, amikor a navigáció rossz kávézóhoz visz. Itt egy hibás térképes adat akár veszélybe is sodorhatta a felhasználókat.

Az Apple kezdetben arra hivatkozott, hogy a szolgáltatás idővel, a használat növekedésével egyre jobb lesz. Csakhogy jogosan merült fel a kérdés: ki szeretne önként béta tesztelőként részt venni egy navigációs rendszer fejlesztésében?

Kép:  Guardian képernyőfotó

Az iOS 6 megjelenése után mindössze kilenc nappal Tim Cook nyilvános levélben kért bocsánatot. Elismerte, hogy a szolgáltatás nem érte el az Apple által elvárt színvonalat, és azt javasolta a felhasználóknak, hogy addig akár konkurens térképszolgáltatásokat használjanak.

Vagyis az Apple lecserélte a Google Maps megoldását, majd röviddel később a saját vezérigazgatója azt tanácsolta, hogy ideiglenesen használjunk valami mást.

Az Apple Maps azóta természetesen rengeteget fejlődött. A története azonban jól mutatja, milyen veszélyes lehet, amikor egy vállalat stratégiai okokból gyorsabban akar megszabadulni egy külső szolgáltatástól, mint amilyen gyorsan a saját megoldását megfelelő szintre tudja fejleszteni.

2. Butterfly Keyboard – amikor egy porszem legyőzött egy prémium MacBookot

Az Apple hosszú ideje megszállottan törekszik a vékony eszközökre. Ennek az egyik legkellemetlenebb mellékhatása lett a butterfly, vagyis pillangó mechanikás billentyűzet.

Az új konstrukció 2015-ben, a 12 colos MacBookkal mutatkozott be. Az Apple szerint a mechanika 40 százalékkal vékonyabb és négyszer stabilabb volt a hagyományos ollós billentyűknél.

A vékonyabb mechanika rövidebb billentyűutat tett lehetővé, így maga a laptop is tovább karcsúsodhatott.

Kép: Apple Event képernyőkép

Csakhogy a rendszer rendkívül érzékeny lett a szennyeződésre.

Ha por vagy egy apró szemcse került a billentyű alá, előfordulhatott, hogy az adott gomb nem érzékelte a lenyomást. Máskor ugyanazt a karaktert kétszer írta le, vagy egyszerűen beragadt.

Vagyis vettünk egy drága prémium laptopot, amelynek egyik fő feladata a szövegbevitel, és néha éppen ebben a funkcióban bizonytalanodott el.

Az Apple hivatalos tisztítási útmutatója szerint problémák esetén a notebookot körülbelül 75 fokos szögben kellett tartani, majd sűrített levegővel több irányból kifújni a billentyűzetet.

Nem egészen ezt képzeli az ember, amikor prémium MacBookot vásárol.

Az Apple több alkalommal módosította a pillangómechanikát, mégis tovább érkeztek a panaszok. Végül külön javítási programot indítottak több MacBook-, MacBook Air- és MacBook Pro-modellre.

Kép: Appleinsider

És ami igazán furcsává teszi az egész történetet: az Apple nem egyetlen generáció után engedte el az ötletet. Éveken keresztül próbálta kijavítani és továbbfejleszteni a konstrukciót.

Az ügyből csoportos per is lett, amely az Egyesült Államokban 50 millió dolláros egyezséggel zárult.

2019-ben aztán megérkezett a 16 colos MacBook Pro, vele együtt pedig a Magic Keyboard, amely ismét egy módosított ollós mechanikára épült.

Vagyis az Apple több évnyi kísérletezés, javítási program és vita után lényegében visszatért ahhoz az alapelvhez, amelyet eredetileg leváltott.

A butterfly billentyűzet tökéletes példája annak, amikor a vékonyság fontosabbá válik a hosszú távú használhatóságnál. Egy laptop lehet gyönyörű, könnyű és gyors – de ha nem tudjuk rajta megbízhatóan begépelni a saját jelszavunkat, akkor az egész mérnöki bravúr jóval kevésbé lenyűgöző.

Majdnem felkerültek a listára: U2, Bendgate, MobileMe, Ping és FineWoven

Az Apple történetében természetesen jóval több érdekes melléfogást lehet találni öt darabnál.

2014-ben például a vállalat ajándékként több százmillió iTunes-fiókhoz hozzáadta a U2 Songs of Innocence című albumát. Csakhogy nem mindenki kért az ajándékból. Az album automatikus megjelenése akkora ellenállást váltott ki, hogy az Apple végül külön eszközt készített az eltávolítására.

Kevés cég mondhatja el magáról, hogy külön programot kellett készítenie azért, hogy a felhasználók megszabadulhassanak az ingyenes ajándékától.

Ott volt aztán a Bendgate. Az iPhone 6 Plus nagyobb és vékonyabb lett, néhány tulajdonos pedig azt tapasztalta, hogy a készülék erősebb terhelés hatására meghajolhat.

A MobileMe 2008-ban az Apple felhőszolgáltatása volt, amely levelezést, naptárat, kontaktokat és fájlokat próbált összekötni. Az indulást azonban komoly problémák kísérték, Steve Jobs pedig belső körben maga is elismerte, hogy a szolgáltatást túl korán adták ki, és nem felelt meg az Apple elvárásainak.

Kép: Apple

A Ping 2010-ben az iTunesba épített zenei közösségi hálózatként érkezett. Steve Jobs lényegében a Facebook és a Twitter zenei megfelelőjeként mutatta be. Két évvel később az Apple megszüntette.

Az emberek ezek szerint szerettek zenét hallgatni, csak közben nem feltétlenül vágytak egy külön Apple-féle közösségi oldalra.

A FineWoven kiegészítők pedig 2023-ban a valódi bőr környezetbarátabb alternatívájaként jelentek meg. A prémium érzetet ígérő anyagot sok kritika érte a gyors karcolódás, foltosodás és kopás miatt, a következő iPhone-generációnál pedig az Apple már nem folytatta ugyanebben a formában a termékvonalat.

1. Batterygate – amikor az Apple tényleg lassította a régi iPhone-okat

A lista első helyezettje azért különleges, mert ez az a történet, amelyben a felhasználók egyik legnagyobb technológiai paranoiája részben valóban beigazolódott.

Az Apple tényleg visszafogta bizonyos régebbi iPhone-ok teljesítményét.

A történet az iPhone 6, 6s és az első generációs iPhone SE időszakában bontakozott ki. Ahogy a készülékek akkumulátorai öregedtek, nagyobb terhelés esetén egyes telepek már nem tudtak megfelelő teljesítményt biztosítani. A telefon ezért váratlanul kikapcsolhatott, még akkor is, amikor a kijelző szerint maradt valamennyi töltöttség.

Kép: Apple Event képernyőkép

Az Apple erre 2016 végén szoftveres teljesítményszabályozást vezetett be. Bizonyos esetekben az iOS visszafogta a processzor teljesítményét annak érdekében, hogy csökkentse a hirtelen kikapcsolások valószínűségét.

Mérnöki oldalról ennek volt logikája.

Volt viszont egy meglehetősen komoly probléma: a felhasználók kezdetben nem kaptak világos tájékoztatást arról, hogy ez történik.

Ha valakinek volt egy néhány éves iPhone 6s-e, amely egyre lassabbá vált, teljesen logikus következtetésnek tűnhetett, hogy egyszerűen elöregedett a telefon, ezért ideje újat venni.

2017-ben mérések is megmutatták, hogy az elhasználódott akkumulátorral rendelkező készülékek valóban alacsonyabb teljesítményen működhetnek, egy akkumulátorcsere után pedig újra felgyorsulhatnak.

Az Apple 2017 decemberében elismerte a teljesítményszabályozás létezését.

A vállalat magyarázata szerint nem az volt a cél, hogy új telefon vásárlására kényszerítse a felhasználókat. A processzor visszafogásával a váratlan kikapcsolásokat akarták megelőzni, és ezzel valójában meghosszabbítani a készülék használhatóságát.

Ez fontos különbség.

Nincs bizonyíték arra, hogy az Apple kifejezetten azért vezette volna be a lassítást, hogy az embereket új iPhone vásárlására ösztönözze. Arra viszont van bizonyíték, hogy bizonyos készülékek teljesítményét valóban szoftveresen visszafogták, és erről a felhasználókat kezdetben nem tájékoztatták megfelelően.

Pontosan ez lett a Batterygate valódi problémája.

Nem feltétlenül maga a műszaki megoldás, hanem annak titkolózó kommunikációja.

Az Apple végül nyilvánosan bocsánatot kért. Az Egyesült Államokban a garancián túli akkumulátorcsere árát 79 dollárról 29 dollárra csökkentette 2018 végéig, az iOS pedig később külön akkumulátorállapot-kijelzést kapott. A felhasználók ettől kezdve már láthatták a telep állapotát, illetve azt is, ha a teljesítményszabályozás működésbe lépett.

Az ügynek jelentős jogi következményei is lettek. Az Apple az Egyesült Államokban egy fogyasztói csoportos pert akár 500 millió dolláros megállapodással rendezett, később pedig 113 millió dolláros egyezséget kötött több amerikai állammal.

Nem attól érdekes az Apple, hogy soha nem hibázik

Az Apple kétségtelenül a technológiai iparág egyik legfontosabb vállalata. Az iPhone átalakította a mobilpiacot, a Mac meghatározó szereplője a számítógépes világnak, az Apple Watch pedig szinte önálló kategóriát épített maga köré.

De ettől még Cupertinóban sem minden ötletből lesz siker.

Az Antennagate egy gyönyörű dizájn kellemetlen mellékhatását mutatta meg. Az AirPower azt, hogy még az Apple is képes olyan terméket bemutatni, amelyet később nem tud megfelelően megvalósítani. A Maps megmutatta, milyen veszélyes lehet egy szolgáltatást túl korán piacra küldeni, a butterfly billentyűzet pedig azt, amikor a dizájn és a vékonyság túl nagy előnyt kap a megbízhatósággal szemben.

A Batterygate viszont ennél mélyebbre ment, mert a készülék teljesítménye helyett a felhasználók bizalmát érintette.

Egy elhasználódott akkumulátort ki lehet cserélni. Egy rosszul sikerült billentyűzetet vissza lehet hívni. Egy térképet évek alatt ki lehet javítani. Egy be nem vált terméket pedig egyszerűen el lehet engedni.

A bizalommal viszont már jóval nehezebb ugyanezt megtenni.

És talán éppen ezért érdekes visszanézni ezeket a történeteket: nem azért, mert bizonyítanák, hogy az Apple rossz termékeket gyárt, hanem mert megmutatják, hogy még a világ egyik legsikeresebb technológiai vállalatánál is elég egy rossz mérnöki döntés, egy túl korai rajt vagy egy rosszul kommunikált megoldás ahhoz, hogy az Apple-magic egy pillanatra eltűnjön.

Borítókép: Apple