Újabb csalás terjed: Hamis AI-oldalakra, QR-kódos csalásokra és fejlettebb zsarolóvírusokra kell figyelni!

Az ESET legfrissebb kiberfenyegetettségi jelentése szerint a mesterséges intelligencia új szintre emelte a kibertámadások hatékonyságát. A támadók nem feltétlenül teljesen új módszereket találnak ki, inkább a már bevált csalási technikákat igazítják hozzá az AI-eszközökhöz, a felhőszolgáltatásokhoz és a megváltozott felhasználói szokásokhoz.

A 2026 első felére vonatkozó Threat Report több fontos trendet is kiemel: terjednek a hamis AI-súgóoldalakhoz kapcsolódó támadások, rekordot döntött a QR-kódos adathalászat, miközben a zsarolóvírusos támadások tovább fejlődnek. A jelentés alapján az AI már nemcsak a hétköznapi munkát gyorsítja fel, hanem a kiberbűnözők eszköztárát is hatékonyabbá teszi.

Több ezer rosszindulatú AI-skillt azonosítottak

Az ESET 2025 decembere és 2026 májusa között közel 900 ezer AI-skillt vizsgált meg. Ezek olyan célfeladatokra optimalizált programmodulok és utasítások, amelyek lehetővé teszik, hogy az AI-ügynökök önállóan hajtsanak végre feladatokat.

Ilyen lehet például a naptárbejegyzések összefoglalása, a levelezésben található dokumentumok feldolgozása, vagy akár szállás- és repülőjegy-adatok kigyűjtése és továbbítása. A hasznos felhasználási módok mellett azonban a kutatók komoly kockázatokat is találtak.

Az elemzés során mintegy 25 ezer gyanús, valamint több mint 3000 egyértelműen rosszindulatú AI-skillt azonosítottak. Ez jól mutatja, hogy az AI-ökoszisztéma gyors terjedésével párhuzamosan a visszaélések lehetősége is nő.

Az AI már a kártevők működésében is megjelent

Az ESET kutatói azonosították a PromptSpy nevű androidos kártevőt is, amely a jelentés szerint elsőként alkalmaz generatív mesterséges intelligenciát a működése során. Ez fontos mérföldkő lehet a kiberfenyegetések fejlődésében, mert azt jelzi, hogy az AI nemcsak a csalások körítésében, hanem magában a kártevők működésében is szerepet kaphat.

Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője szerint a mesterséges intelligencia nem önmagában jelent új fenyegetést. A nagyobb probléma az, hogy a támadók gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban tudják alkalmazni a korábban már bevált csalási módszereiket, így az AI megsokszorozza a támadások erejét, minőségét és mennyiségét.

Hamis AI-javításokkal veszik rá a felhasználókat a kártevők futtatására

Az elmúlt hónapok egyik leglátványosabb trendje a ClickFix terjedése volt. A módszer lényege, hogy a felhasználó egy hamis CAPTCHA-ellenőrzéssel vagy hibaelhárítási útmutatóval találkozik, amely valójában arra próbálja rávenni, hogy saját maga futtasson rosszindulatú parancsokat a számítógépén.

A támadások már mesterséges intelligencia témájú súgóoldalakon, böngészőbővítményeken és felhőalapú hitelesítési folyamatokban is megjelentek. Az úgynevezett AI-fix különösen veszélyes, mert a támadók a generatív AI-ba vetett bizalmat használják ki.

A felhasználó azt hiheti, hogy egy ChatGPT-hez vagy más ismert AI-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai problémát old meg, miközben valójában saját maga telepíti a támadók által előkészített kártevőkódot. A csalók ehhez ismert AI-vállalatok, például az OpenAI vagy az Anthropic domainjeivel is visszaélhetnek.

A ConsentFix akár a többfaktoros hitelesítést is megkerülheti

A ConsentFix még kifinomultabb módszerrel dolgozik. Ez a támadási forma a ClickFix technikát kombinálja az OAuth engedélyezési folyamatokkal való visszaéléssel, így a támadók felhős fiókokhoz férhetnek hozzá anélkül, hogy közvetlenül megszereznék a felhasználó jelszavát.

Az OAuth alapvetően arra szolgál, hogy egy alkalmazás vagy szolgáltatás hozzáférést kapjon egy másik szolgáltatáshoz anélkül, hogy a felhasználónak ki kellene adnia a jelszavát. Ha azonban a felhasználó rosszindulatú jogosultságkérésnek ad engedélyt, a támadók hozzáférést szerezhetnek a fiók bizonyos részeihez.

Az ESET telemetriája szerint a ClickFixhez kapcsolódó észlelések az elmúlt fél évben mintegy 108 százalékkal növekedtek, míg a ConsentFix jellegű támadások száma több mint kétszeresére nőtt.

Rekordot döntött a QR-kódos adathalászat

A jelentés külön figyelmet fordít a QR-kódos adathalászatra, vagyis a quishingre is. Ennél a módszernél a csalók nem hagyományos, kattintható linket küldenek, hanem QR-kódot, amely első pillantásra ártalmatlannak tűnhet.

A támadás azért hatékony, mert a felhasználók jelentős része megszokta, hogy a telefon kamerájával gyorsan beolvassa a QR-kódokat, és sokszor kevésbé gyanakvó, mint egy ismeretlen e-mailes link esetében.

Magyarországon is volt már példa hasonló csalásra: parkolóautomaták eredeti QR-kódjait hamis matricákkal fedték le, így a gyanútlan autósok nem parkolást indítottak, hanem egy csaló oldalra jutottak, ahol megadott bankkártyaadataikat ellophatták.

Az ESET adatai szerint 2026 első felében az összes felismert adathalász e-mail 11 százaléka már QR-kódot tartalmazott. Béres Péter szerint az ismeretlen QR-kódokat ugyanúgy érdemes gyanakvással kezelni, mint a gyanús e-mailben érkező linkeket.

Tovább erősödnek a zsarolóvírusos támadások

Az ESET jelentése szerint 2026 első felében tovább nőtt a zsarolóvírusos támadások száma. A támadók egyre gyakrabban használnak úgynevezett EDR-killereket, vagyis olyan programokat, amelyek első lépésként megpróbálják kikapcsolni vagy kiiktatni a vállalati biztonsági szoftvereket.

Az ESET eddig több mint 100 különböző EDR-killer változatot dokumentált, és folyamatosan jelennek meg újabb verziók. Ez azt mutatja, hogy a támadók egyre tudatosabban próbálják semlegesíteni a védelem első vonalát, mielőtt elindítanák a tényleges zsarolóvírusos műveletet.

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy egyre kevesebb vállalat fizet a zsarolóknak. Több iparági kutatás szerint ma már a megtámadott szervezetek mindössze 14–28 százaléka fizeti ki a váltságdíjat, ami történelmi mélypontnak számít.

Mire érdemes figyelni a felhasználóknak?

Az ESET szakértői szerint a felhasználók és a vállalatok több alapvető lépéssel is csökkenthetik a kockázatokat. Fontos ellenőrizni, milyen weboldalon járunk, mielőtt bármilyen utasítást végrehajtanánk, és nem szabad parancsokat futtatni vagy programokat telepíteni online útmutató alapján, ha a forrás hitelessége nem teljesen egyértelmű.

QR-kód beolvasásakor mindig érdemes megnézni, milyen webcím nyílna meg. A többfaktoros hitelesítés bekapcsolása továbbra is ajánlott, de fontos tudni, hogy egy rosszindulatú jogosultságkérés bizonyos esetekben ezt is megkerülheti.

A naprakész védelmi megoldások szerepe szintén felértékelődik, különösen akkor, ha képesek proaktívan felismerni az új típusú támadásokat még azok tényleges lefutása előtt.

Már nemcsak azt kell megkérdőjelezni, amit látunk

Az ESET jelentése alapján a mesterséges intelligencia nem önmagában teszi veszélyesebbé az internetet, hanem azzal, hogy a támadók gyorsabban tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez. Az AI-alapú eszközök és szolgáltatások köré épülő bizalom új támadási felületet hoz létre, amelyet a csalók egyre ügyesebben használnak ki.

Béres Péter szerint a következő évek egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogy a felhasználók felismerjék: már nemcsak azt kell megkérdőjelezniük, amit látnak, hanem azt is, amit egy látszólag intelligens rendszer tanácsol nekik.

Ez különösen fontos üzenet egy olyan időszakban, amikor az AI-eszközök egyre mélyebben beépülnek a munkába, a kommunikációba és a hétköznapi döntésekbe. A bizalom továbbra is fontos, de az automatikus bizalom helyét egyre inkább a tudatos ellenőrzésnek kell átvennie.

Forrás: ESET sajtóközlemény, Képek: Shutterstock