Megmentheti a hálózatot, ha este nem töltjük a telefonunkat? Kiszámoltuk

A rendkívüli hőség, a Duna rekordalacsony vízállása és több hazai erőművi kapacitás kiesése miatt a kormány arra kérte a lakosságot, hogy az esti csúcsidőszakban mérsékelje, illetve lehetőség szerint időzítse későbbre a nagyobb áramfogyasztással járó tevékenységeket. De vajon számít-e valamit, ha ebben az időszakban még a telefonunkat, tabletünket és okosóránkat sem tesszük töltőre? Megnéztük, mekkora terhelést jelenthetnek országos szinten a hétköznapi kütyüink.

Rendkívüli helyzet alakult ki az energiaellátásban

Magyar Péter miniszterelnök 2026. július 30-án a MAVIR országos irányító központjából jelentette be, hogy a Paksi Atomerőmű termelése a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt várhatóan teljesen leállhat. A helyzetet tovább nehezítette a Dunamenti Erőmű egyik körülbelül 400 megawattos egységének meghibásodása, miközben a hőhullám miatt az esti energiaigény jelentős növekedésére számítottak.

A kormányfő a bejelentésben úgy fogalmazott:

„A paksi atomerőműben várhatóan 24–72 órán belül teljesen leáll a termelés.”

A kormány ezért az ipari nagyfogyasztókat és a lakosságot is önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérte. A kiemelt időszak a 17 és 22 óra közötti ötórás sáv, amelyben különösen a légkondicionálók használatának és az elektromos autók töltésének átütemezését javasolták.

A július 31-i reggeli helyzetjelentés szerint az energiaszolgáltatás továbbra is zavartalanul működött, miközben Paks a szokásos, nagyjából 2000 megawatt helyett 960 megawatt teljesítménnyel termelt. A hálózat előző napi csúcsterhelése a miniszterelnök közlése szerint 151 megawattal maradt el a tervezettől az önkéntes korlátozásoknak köszönhetően.

„Jelenleg az energiaszolgáltatás rendben üzemel.”

A cikk készítésének időpontjában, július 31-én délelőtt Magyar Péter már arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű teljes leállása várhatóan hétfőig megtörténik.

Watt, wattóra és milliamperóra – nem ugyanazt jelentik

A telefonok energiafogyasztásának kiszámításánál három különböző mértékegységet kell megkülönböztetni.

A watt, vagyis a W teljesítményt jelöl: azt mutatja meg, hogy egy eszköz egy adott pillanatban milyen gyorsan használja fel az energiát. A wattóra, vagyis a Wh már energiamennyiség: egy watt teljesítmény egy órán keresztül történő használata egy wattóra energiának felel meg.

A telefonok akkumulátorán általában milliamperórában, mAh-ban adják meg a kapacitást. Ez önmagában még nem mondja meg pontosan az eltárolható energiamennyiséget, ehhez az akkumulátor névleges feszültségét is ismerni kell.

A számítás képlete:

akkumulátor energiája Wh-ban = kapacitás Ah-ban × névleges feszültség

Egy 5000 mAh-s akkumulátor 5 Ah kapacitást jelent. Ha egy modern lítiumakkumulátornál 3,85 voltos névleges feszültséggel számolunk, az akkumulátorban körülbelül 19,25 Wh energia tárolható el.

A konnektorból azonban ennél valamivel több energia fogy, mert a töltő, a kábel, a telefon elektronikája és maga az akkumulátor sem működik veszteség nélkül.

Milyen feltételezésekkel számoltunk?

A példában egy átlagosnak tekinthető, 5000 mAh kapacitású telefont, egy 8000 mAh-s tabletet és egy 590 mAh-s okosórát vettünk alapul.

A számításhoz egységesen 3,85 voltos névleges akkumulátorfeszültséget és 85 százalékos teljes töltési hatásfokot feltételeztünk. A tényleges fogyasztás az adott készüléktől, a töltőtől, a kábel minőségétől, a töltési sebességtől és a környezeti hőmérséklettől is függhet.

A 85 százalékos hatásfok tehát nem minden eszközre érvényes, laboratóriumi pontosságú érték, hanem egy életszerű középérték a becsléshez. Ha 80 és 90 százalék közötti hatásfokkal számolunk, a három eszköz együttes fogyasztása körülbelül 58 és 65 Wh között alakulna.

Ennyit fogyaszt egy telefon, tablet és okosóra feltöltése

Egy telefon teljes, nulláról száz százalékra történő feltöltése tehát körülbelül 0,0226 kWh energiát igényelhet a konnektorból. A telefon, a tablet és az okosóra együttes feltöltése pedig nagyjából 0,0616 kWh-t.

Ez egyetlen ember esetében rendkívül kevés energia. Országos szinten azonban már egészen más számokat kapunk.

@goatmobileshop

📱 Energiaválságot okozhat 9,5 millió telefon töltése? energia telefon válság áram technológia

♬ eredeti hang – GMS - Goat Mobile Shop - GMS - Goat Mobile Shop

Mi történne, ha egész Magyarország egyszerre töltene?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország népessége 2026. január 1-jén 9 488 428 fő volt.

Tegyük fel, hogy mind a 9,49 millió ember rendelkezik egy telefonnal, egy tablettel és egy okosórával, ezek teljesen lemerültek, és mindenki ugyanabban az esti időszakban tölti fel valamennyit.

A számítás:

9 488 428 × 61,55 Wh = körülbelül 584 057 000 Wh

Ez megközelítőleg:

584 MWh energia.

Ha ez az energiamennyiség egyenletesen oszlana el a 17 és 22 óra közötti ötórás időszakban, akkor körülbelül 116,8 MW átlagos hálózati terhelést jelentene.

Ez már egyértelműen mérhető mennyiség, de fontos hangsúlyozni, hogy egy szándékosan eltúlzott elméleti felső határról van szó. A magyar lakosságba a csecsemők és a kisgyermekek is beletartoznak, nem mindenkinek van tabletje vagy okosórája, és az eszközök többségét nem teljesen lemerült állapotban helyezik töltőre.

Ez valóban 17 és fél percnyi paksi termelés?

A Paksi Atomerőmű négy blokkjának hagyományosan használt névleges összteljesítménye körülbelül 2000 MW.

Ha az erőmű folyamatosan 2000 MW teljesítménnyel működik, egy óra alatt 2000 MWh energiát termel. A hipotetikus, 584 MWh-s országos kütyütöltés így:

584 MWh ÷ 2000 MW = 0,292 óra

Ez körülbelül:

17,5 percnyi teljes paksi termelésnek felel meg.

Ez az összehasonlítás matematikailag helyes, de nem azt jelenti, hogy a magyar lakosság eszközeinek feltöltéséhez külön 17 és fél percig kizárólag Paksnak kellene termelnie. A villamosenergia-rendszerben számos erőmű, megújuló energiaforrás és importált áram működik egyszerre, a termelés és a fogyasztás pedig folyamatosan változik.

A július 31-i, 960 MW-os csökkentett paksi teljesítménnyel számolva ugyanez az energiamennyiség már körülbelül 36,5 percnyi termelésnek felelne meg. Ez azonban pillanatnyi állapot, nem az erőmű névleges kapacitása.

Mi lenne egy életszerűbb forgatókönyv?

Valószínűbb, hogy az emberek csak a telefonjukat töltik, és azt sem nulláról, hanem például 50 százalékról száz százalékra.

Egy 5000 mAh-s telefon teljes töltése a becslésünk szerint 22,65 Wh energiát használ fel. Az akkumulátor felének feltöltése ennek nagyjából a fele, vagyis 11,32 Wh.

Ha elméletben mind a 9 488 428 lakos egy telefont töltene fel 50-ről 100 százalékra, az összesen körülbelül 107,4 MWh energiát jelentene.

Az ötórás esti csúcsidőszakra egyenletesen elosztva ez:

körülbelül 21,5 MW átlagos hálózati terhelés lenne.

Ez továbbra sem nulla, ugyanakkor Paks névleges teljesítményének alig több mint egy százaléka. Ráadásul még ez a forgatókönyv is erősen túlzó, hiszen nem minden magyar lakos rendelkezik telefonnal, nem mindenki ugyanakkor tölt, és a telefonok töltési teljesítménye sem állandó.

Az akkumulátor töltöttségének növekedésével a telefonok általában fokozatosan csökkentik a felvett teljesítményt, különösen 80 százalék felett. Hiába képes például egy készülék 45, 65 vagy akár 100 wattos gyorstöltésre, ezt a maximális teljesítményt jellemzően csak a töltési folyamat egy részében veszi fel.

Kép: Shutterstock

Egymillió telefon töltése már könnyebben értelmezhető

Az ország teljes lakosságával végzett számítás látványos, de a valóság megértéséhez hasznosabb lehet egymillió készülékkel számolni.

Egymillió darab 5000 mAh-s telefon teljes feltöltése körülbelül 22,65 MWh energiát fogyasztana. Ha ezt öt órára osztjuk el, az átlagos hálózati terhelés körülbelül 4,53 MW lenne.

Egymillió telefon 50-ről 100 százalékra történő feltöltése körülbelül 11,32 MWh energiát és öt órára elosztva nagyjából 2,26 MW átlagos terhelést jelentene.

A számokból látható, hogy a telefonok töltése országos méretben már megjelenik a rendszerben, de még több millió készülék esetén sem ez jelenti az esti fogyasztás legnagyobb részét.

Egy klíma sok tucat telefon töltésével ér fel

Egy példaként használt, 1,5 kW villamos teljesítményt felvevő légkondicionáló egy óra folyamatos működés alatt 1,5 kWh energiát fogyaszt.

Mivel egy telefon teljes feltöltésére körülbelül 0,02265 kWh-t számoltunk:

1,5 kWh ÷ 0,02265 kWh = körülbelül 66 teljes telefontöltés.

Vagyis egy 1,5 kW-ot folyamatosan felvevő klíma egyetlen óra alatt nagyjából annyi energiát használhat fel, mint 66 telefon teljes feltöltése.

A valós klímafogyasztás természetesen változó. Függ a készülék teljesítményétől, hatékonyságától, a beállított hőmérséklettől, a helyiség méretétől és szigetelésétől, valamint attól is, hogy a kompresszor folyamatosan működik-e.

Az arány azonban jól mutatja, miért éppen a légkondicionálók tudatosabb használatát emelte ki a miniszterelnök, és nem elsősorban a telefonok töltését.

Egy elektromos autó már több ezer telefontöltés

Egy 60 kWh-s elektromosautó-akkumulátor teljes feltöltéséhez ideális esetben is nagyjából 60 kWh energiára lenne szükség, a töltési veszteségek miatt pedig a hálózatból felvett mennyiség ennél valamivel több lehet.

Pusztán a 60 kWh akkumulátorkapacitást összehasonlítva egy 0,02265 kWh-s telefontöltéssel:

60 kWh körülbelül 2650 teljes telefontöltésnek felel meg.

Egyetlen elektromos autó teljes feltöltése tehát nagyságrendileg annyi energiát igényelhet, mint több ezer telefoné. Természetesen az autókat sem minden alkalommal teljesen lemerült akkumulátorról töltik, de a különbség így is jól érzékelhető.

Kép: Shutterstock

Nem energiát spórolunk, hanem a fogyasztást helyezzük át

Ha este nem töltjük fel a telefonunkat, hanem éjszaka tesszük töltőre, az eszköz összességében megközelítőleg ugyanannyi energiát fog elfogyasztani.

Ez tehát nem feltétlenül energiamegtakarítás, hanem fogyasztásátütemezés.

Az energiarendszer szempontjából ugyanakkor ennek is lehet jelentősége. A hálózatnak minden pillanatban egyensúlyban kell tartania a termelést és a fogyasztást. Ha túl sok nagy fogyasztó kapcsol be egyszerre, az esti csúcs magasabb lesz, ami több tartalékot, importot vagy gyorsan bekapcsolható erőművi kapacitást igényelhet.

A töltés későbbre időzítése ezért akkor is segítséget jelenthet, ha az összes napi energiafogyasztás nem csökken.

Feltölthetjük este a telefonunkat?

A számítások alapján egyetlen telefon töltése elhanyagolható terhelést jelent. Még több millió telefon egyidejű töltése is jóval kisebb hatással jár, mint a nagy teljesítményű légkondicionálók, villanybojlerek, sütők, elektromos autók vagy ipari berendezések használata.

A telefon töltésének későbbre halasztása tehát apró, de pozitív gesztus lehet. Különösen akkor, ha ezt több millió ember teszi meg egyszerre. Önmagában azonban nem ez fogja megoldani az energiaellátási problémákat.

A valódi különbséget elsősorban a nagy fogyasztók tudatos használata jelenti: az elektromos autók töltésének időzítése, a klímák mérsékeltebb használata, valamint a mosó-, mosogató- és szárítógépek csúcsidőszakon kívüli elindítása.

A konklúzió tehát nem az, hogy este tilos telefont tölteni. Sokkal inkább az, hogy érdemes megérteni az arányokat. Egyetlen készülék fogyasztása alig észrevehető, de a nagy teljesítményű eszközök és több millió fogyasztó egyidejű energiaigénye már valódi terhelést jelenthet a hálózat számára.

Forrás: Magyar Péter YouTube Borítókép: Shutterstock