Ma 35 éve indult hobbiprojektként a Linux – ma a technológiai világ egyik alapja

Linus Torvalds 1991-ben a Helsinki Egyetem hallgatójaként kezdett saját operációs rendszer fejlesztésébe. A projekt eredetileg nem világmegváltó tervként indult, hanem elsősorban személyes kísérletként: Torvalds egy Intel 386-os számítógép lehetőségeit szerette volna jobban kihasználni, miközben a MINIX operációs rendszerrel is kísérletezett.

Kép: Linus Torvalds Instagramm

1991. augusztus 25-én aztán a comp.os.minix hírcsoportban nyilvánosan is beszámolt arról, min dolgozik. Az üzenet tárgya lényegében arról szólt, hogy a MINIX felhasználói milyen funkciókat szeretnének leginkább látni egy operációs rendszerben.

A ma már legendássá vált bejegyzésben Torvalds azt írta, hogy egy ingyenes operációs rendszeren dolgozik 386-os és 486-os PC-khez. Hozzátette azt is, hogy az egész „csak hobbi”, és szerinte nem lesz belőle olyan nagy és professzionális rendszer, mint a GNU.

Utólag nézve ez a technikatörténet egyik leginkább alábecsült bejelentése lett.

A Linux születésnapja valójában egy kicsit bonyolultabb

Augusztus 25-ét általában a Linux születésnapjaként ünneplik, de érdemes különbséget tenni a projekt nyilvános bejelentése és az első tényleges verzió megjelenése között.

A Linux Foundation történeti összefoglalója szerint a Linux 0.01 első kiadása 1991 szeptemberében jelent meg. Ez még rendkívül kezdetleges rendszer volt, mindössze 88 fájlból és valamivel több mint tízezer sornyi forráskódból állt, és kizárólag az Intel i386 architektúrán működött.

Vagyis 1991. augusztus 25. elsősorban azért vált történelmi dátummá, mert ezen a napon lépett ki Torvalds projektje a saját számítógépéről a nyilvánosság elé.

És éppen ez bizonyult döntőnek.

Egy ember projektjéből globális fejlesztés lett

A Linux egyik legfontosabb tulajdonsága ugyanis nem egyszerűen maga a technológia volt, hanem az a fejlesztési modell, amely körülötte kialakult. A forráskódhoz más programozók is hozzájárulhattak, hibákat javíthattak, új funkciókat készíthettek és saját hardverekhez igazíthatták a rendszert.

Az évtizedek során a Linux kernel fejlesztése az egyik legnagyobb nyílt forráskódú együttműködéssé nőtte ki magát. A Linux Foundation 2020-as történeti jelentése szerint addigra már több mint húszezer fejlesztő járult hozzá a projekthez, a kernel története pedig több mint egymillió módosítást tartalmazott.

Kép: Linux Foundation

Közben maga a rendszer is elképesztő mértékben nőtt. Az 1991-es Linux 0.01 körülbelül 10 ezer kódsorával szemben a Linux 5.8 2020-ban már több mint 28 millió sornyi forráskódot tartalmazott, és több mint harminc fontosabb hardverarchitektúrán működött.

Jó eséllyel a telefonodban is Linux dolgozik

A Linux története mobilos szempontból is különösen érdekes. Bár a legtöbb felhasználó soha nem találkozik közvetlenül Linux felirattal a telefonján, az Android rendszer alapját a mai napig a Linux kernel adja.

A Google Android Open Source Project dokumentációja egyértelműen rögzíti, hogy az Android kernelek az upstream Linux hosszú támogatású, úgynevezett LTS-verzióira épülnek. Ezeket egészíti ki a Google az Androidhoz szükséges módosításokkal és komponensekkel.

Ez azt jelenti, hogy egy 1991-ben, 386-os számítógépekhez indított hobbi projekt technológiai leszármazottja ma mobiltelefonok milliárdjaiban dolgozik.

Kép: Shutterstock

Persze az Android nem egyszerűen „Linux telefonokra”: a Google rendszere saját szoftveres rétegekkel, futtatókörnyezettel, felhasználói felülettel és szolgáltatásokkal rendelkezik. Az alapok egyik legfontosabb eleme azonban továbbra is a Linux kernel.

A telefonoktól a világ legerősebb számítógépeiig

A Linux közben jóval túlnőtt a PC-ken és az okostelefonokon. Szervereken, adatközpontokban, hálózati eszközökben, televíziókban, autókban és rengeteg olyan berendezésben megtalálható, amelyről a hétköznapi felhasználó valószínűleg soha nem gondolná, hogy Linux dolgozik benne.

A skála másik végén pedig ott vannak a szuperszámítógépek. A TOP500 2026. júniusi statisztikája szerint a világ ötszáz legerősebb, a listán szereplő szuperszámítógépének mindegyike a Linux operációsrendszer-család valamely változatát használja.

Különös fordulat ez annak fényében, hogy Torvalds eredetileg azt írta: projektje aligha lesz nagy vagy professzionális.

Harmincöt évvel később már nehéz lenne olyan területet találni az informatikában, ahol valamilyen formában ne lenne jelen.

A Linux sikere nem csak magáról a Linuxról szól

A rendszer jelentősége ráadásul túlmutat azon, hogy hány eszközön fut. A Linux az egyik legismertebb példája annak, hogy egy nyílt forráskódú projektből globális infrastruktúra épülhet úgy, hogy a fejlesztésben magánszemélyek mellett egyetemek és a világ legnagyobb technológiai vállalatai is részt vesznek.

Torvalds pedig később egy másik, hasonlóan meghatározó eszközt is létrehozott. 2005-ben a Linux kernel fejlesztésének igényei miatt elkészítette a Git verziókezelő rendszert, amely mára a modern szoftverfejlesztés egyik alapvető eszközévé vált.

A történet így különösen jól mutatja, milyen messzire juthat egy projekt, amely eredetileg egyetlen ember kíváncsiságából indult.

1991. augusztus 25-én Linus Torvalds még egyszerűen visszajelzéseket kért néhány internetezőtől a készülő operációs rendszeréhez. Harmincöt évvel később ugyanennek a projektnek a leszármazottja ott dolgozik a zsebünkben lévő telefonban, az internetet kiszolgáló szerverekben és a világ legerősebb számítógépeiben is.

Nem rossz eredmény egy olyan rendszertől, amelynek készítője szerint az egész csak hobbinak indult.

Források: LinuxFoundation, Google  Borítókép: Shutterstock