Ma 15 éves a Samsung Galaxy Note – a telefon, amit túl nagynak tartottak, aztán minden mobil hozzá nőtt

A Samsung 2011. szeptember 1-jén, az IFA berlini kiállításának időszakában jelentette be hivatalosan az első Galaxy Note-ot. A gyártó már az eredeti közleményében sem egyszerűen egy új okostelefonként beszélt róla, hanem egy új termékkategória alapjaként mutatta be.

Az elképzelés egyszerű volt: egyetlen eszközben egyesíteni az okostelefon hordozhatóságát a tabletek nagyobb kijelzőjével és a digitális jegyzetelés lehetőségével. A Samsung szerint a készülék úgy kínálhat nagyobb munkaterületet, hogy közben továbbra is zsebben hordható marad.

Ez 2011-ben korántsem volt magától értetődő.

Az akkori okostelefonok kijelzője jellemzően jóval kisebb volt. A Samsung saját Galaxy S II modellje 4,3 hüvelykes panellel rendelkezett, az Apple aktuális iPhone-jai pedig még a 3,5 hüvelykes kijelzőhöz ragaszkodtak. Ehhez képest a Galaxy Note 5,3 hüvelykes HD Super AMOLED panelje hatalmasnak tűnt. A felbontás 1280 × 800 pixel volt, ami szintén kiemelkedő értéknek számított egy korabeli telefonban.

5,3 hüvelyk – amikor ez még tényleg óriásinak számított

Az eredeti Galaxy Note mérete 146,85 × 82,95 × 9,65 milliméter volt, tömege pedig 178 gramm. Mai szemmel ezek az adatok már egyáltalán nem tűnnek extrémnek, 2011-ben azonban egészen más volt a helyzet.

A készülék egyik legmegosztóbb tulajdonsága éppen a mérete lett.

A korabeli tesztek rendszeresen foglalkoztak azzal, hogy egyáltalán kényelmesen használható-e telefonként egy ekkora készülék. Az Engadget 2011-es tesztje például már a bevezetőjében hangsúlyozta, mennyire szokatlanul nagy az 5,3 hüvelykes mobil, miközben a kijelzőt, a sebességet és az S Penben rejlő lehetőségeket kifejezetten pozitívan értékelte.

A dilemma lényegében az volt: telefon ez vagy tablet?

Innen terjedt el szélesebb körben a „phablet”, vagyis a phone és tablet szavak összevonásából származó megnevezés is. A Galaxy Note nem az első nagy kijelzős telefon volt – például a Dell Streak már korábban próbálkozott hasonló koncepcióval –, a Samsung készüléke azonban kulcsszerepet játszott abban, hogy a kategória valódi tömegpiaci jelenséggé váljon. Maga a Samsung később szintén úgy értékelte a Note szerepét, hogy a készülék hidat épített a hagyományos telefonok és a tabletek közé.

A másik nagy dobás az S Pen volt

A Galaxy Note azonban nem egyszerűen egy óriási Galaxy S volt.

A készülék alsó részében helyet kapott egy digitális toll, az S Pen, amely később az egész Note sorozat legfontosabb ismertetőjegyévé vált.

A Samsung a tollat nem egyszerű érintőceruzának szánta. Az elektromágneses indukción alapuló technológia érzékelte a toll helyzetét és a nyomás erősségét is, így rajzolásnál vagy kézírásnál jóval precízebb bevitelre volt lehetőség, mint egy hagyományos kapacitív stylusszal. A telefon digitizere és a Wacom technológiájára épülő elektronika együtt dolgozott az S Pennel.

A felhasználók jegyzeteket készíthettek, rajzolhattak, képernyőképeket jelölhettek meg, dokumentumokat láthattak el megjegyzésekkel, illetve kézzel írt tartalmakat oszthattak meg.

Ma ezek közül több funkció teljesen természetesnek tűnik, de 2011-ben egy okostelefonon még meglehetősen különleges képességeknek számítottak.

Érdekes módon a Galaxy Note egy olyan időszakban élesztette újjá a tollas mobil ötletét, amikor az iparág jelentős része éppen maga mögött próbálta hagyni a stylusos PDA-k és rezisztív érintőkijelzők korszakát.

A Samsung azonban nem visszalépésként, hanem kiegészítő beviteli módként kezelte a tollat. Az alapvető kezelést továbbra is ujjal lehetett végezni, az S Pen pedig akkor került elő, amikor a precizitás vagy a kézírás jelentett előnyt.

Ez a különbség kulcsfontosságú volt.

Csúcshardver dolgozott az első Note-ban

A hatalmas kijelző mögött a korszak egyik legerősebb androidos hardvere dolgozott.

Az európai Galaxy Note 1,4 GHz-es kétmagos processzort kapott, 16 vagy 32 GB belső tárhellyel és microSD-bővítési lehetőséggel. A hátlapon 8 megapixeles, az előlapon 2 megapixeles kamera dolgozott, az energiát pedig egy 2500 mAh-s, cserélhető akkumulátor biztosította.

A telefon Android 2.3 Gingerbreaddel jelent meg, természetesen a Samsung akkori saját kezelőfelületével. A nagy kijelzőt a vállalat szoftveresen is próbálta kihasználni: dokumentumokhoz, naptárhoz, jegyzeteléshez és bizonyos multitasking-feladatokhoz is extra funkciókat készített.

A Galaxy Note ezen a téren is előrevetített valamit a mai telefonokból. A nagyobb kijelző önmagában ugyanis kevés lett volna, ezért a Samsung fokozatosan egyre több olyan szoftveres funkciót fejlesztett, amely ténylegesen kihasználta a rendelkezésre álló területet.

A furcsa telefonból váratlan siker lett

A kezdeti bizonytalanság ellenére hamar kiderült, hogy létezik valódi kereslet egy ekkora okostelefonra.

A Galaxy Note európai forgalmazása 2011 októberében indult, és néhány hónapon belül olyan eladásokat produkált, amelyek megmutatták, hogy a készülék több egyszerű technológiai kísérletnél.

2012 márciusának végén a Samsung már ötmillió leszállított Galaxy Note-ról számolt be, mindössze körülbelül öt hónappal az értékesítés kezdete után.

2012 augusztusára pedig a vállalat közlése szerint az első generáció elérte a 10 milliós globális mérföldkövet. Ez különösen figyelemre méltó eredmény volt egy olyan készüléktől, amelynek piacképességét a bemutatásakor sokan megkérdőjelezték.

A Samsung ekkor már készítette is a folytatást.

A Note II bizonyította, hogy nem egyszeri kísérlet volt

2012-ben érkezett a Galaxy Note II, immár 5,5 hüvelykes kijelzővel, négymagos processzorral, 2 GB RAM-mal és továbbfejlesztett S Pennel.

A Samsung innentől évről évre finomította a koncepciót.

A Note 3 már 5,7 hüvelykes Full HD kijelzőt és 3 GB RAM-ot kínált, a Note 4 pedig Quad HD panelt, továbbfejlesztett multitaskingot és még pontosabb tollas kezelést kapott. Az S Pen folyamatosan új képességekkel bővült: az Air View, a kézírás-felismerés, a gyors jegyzetelés, később pedig a Bluetooth-alapú távirányítás is bekerült a repertoárba.

A Note ezzel egy különös pozíciót szerzett a Samsung kínálatában. Nem feltétlenül ez volt mindig a legnagyobb példányszámban eladott Galaxy, de gyakran ebben a sorozatban jelentek meg először azok az ötletek, amelyeket később más modellek is átvettek.

Volt egy nagyon sötét fejezet is

A Note történetéhez természetesen hozzátartozik a Galaxy Note7 2016-os esete is.

A készüléket akkumulátorproblémák és tűzesetek miatt először visszahívták, majd a Samsung végül teljesen leállította a gyártását és értékesítését. Ez a vállalat mobilos történetének egyik legsúlyosabb válságává vált.

Még ez sem jelentette azonban a Note végét.

Egy évvel később érkezett a Galaxy Note8, majd folytatódott a sorozat egészen a 2020-as Galaxy Note20 és Note20 Ultra generációig.

A Note eltűnt, de az ötlete győzött

A történet legérdekesebb része talán az, ami magával a Galaxy Note névvel történt.

2020 után nem érkezett új, önálló Note-generáció. A Samsung azonban nem dobta el a koncepciót.

2022-ben bemutatta a Galaxy S22 Ultrát, amelyet maga a vállalat is a Galaxy S és a Galaxy Note örökségének egyesítéseként jellemzett. Ez lett az első Galaxy S modell, amelynek házába beépített S Pen került. A készülék szögletes formája és tollas kezelése lényegében továbbvitte azt a koncepciót, amely 2011-ben a Galaxy Note-tal kezdődött.

Vagyis a Note sorozat ugyan név szerint eltűnt, de a legfontosabb tulajdonságai beépültek a Samsung csúcskategóriás kínálatába.

Még nagyobb örökség a kijelzőméret

Az S Pennél is nagyobb hatása lehetett azonban annak, amit a Galaxy Note a telefonok méretével tett.

2011-ben az 5,3 hüvelyk annyira extrémnek számított, hogy a készülék mérete önmagában elég volt ahhoz, hogy címlapokra kerüljön.

Ma a 6 hüvelyk feletti okostelefonok teljesen megszokottak.

Természetesen a két korszak kijelzőméreteit nem lehet közvetlenül összehasonlítani. A mai telefonok sokkal keskenyebb kávákat és nyújtottabb képarányt használnak, így egy 6,5-6,8 hüvelykes modern készülék nem feltétlenül sokkal szélesebb, mint a 2011-es Galaxy Note.

A trend azonban egyértelmű.

A felhasználók elfogadták a nagy kijelzőket, a gyártók pedig egyre nagyobb felületet adtak videózáshoz, böngészéshez, játékhoz, fényképezéshez és munkához. A „phablet” kifejezés végül azért kopott ki a használatból, mert szinte minden komolyabb okostelefon phabletté vált.

A külön kategóriára egyszerűen már nem volt szükség.

15 évvel később már egyáltalán nem tűnik nagynak

Talán ez mutatja a legjobban, mennyire megváltoztatta a piacot az első Galaxy Note.

2011-ben a tesztek egyik legfontosabb kérdése még az volt, hogy nem túl nagy-e egy 5,3 hüvelykes telefon.

2026-ban inkább azon lepődnénk meg, ha egy csúcskategóriás mobil ennyire kis kijelzővel érkezne.

Az első Galaxy Note persze nem egyedül okozta ezt a változást. A kijelzőtechnológia fejlődése, a vékonyabb kávák, a mobilos videófogyasztás, a közösségi média és számos más tényező ugyanabba az irányba terelte az iparágat.

A Samsung készüléke azonban az elsők között bizonyította tömegpiaci méretekben, hogy a vásárlók hajlandók elfogadni egy jóval nagyobb telefont, ha ezért cserébe nagyobb kijelzőt és új felhasználási lehetőségeket kapnak.

Ez pedig végül jóval fontosabb örökségnek bizonyult, mint maga a Note márkanév.

Tizenöt évvel az első modell bemutatása után ezért a Galaxy Note-ra nem egyszerűen egy régi Samsung telefonként érdemes emlékezni. Egy olyan készülék volt, amelyet elsőre sokan túl nagynak, túl furcsának és túl rétegterméknek gondoltak.

A piac végül inkább hozzá alkalmazkodott.

Források: Samsung, Samsung, Engadget