Huawei MatePad Pro Max teszt: amikor a tablet már azt kérdezi, kell-e még egyáltalán laptop

Két év alatt gyakorlatilag a Huawei teljes tabletpalettája megfordult nálam. Voltak olcsóbb modellek, kisebb és nagyobb gépek, PaperMatte kijelzős változatok, billentyűzetes és ceruzás csomagok, de a Huawei MatePad Pro Max egyértelműen más ligában játszik. A gyártó ennél a modellnél már nem egyszerűen azt szeretné bebizonyítani, hogy egy tablet bizonyos feladatokra helyettesíthet egy notebookot. Inkább azt a kérdést teszi fel: biztosan szükség van még külön laptopra?

A válasz természetesen nem mindenkinél lesz ugyanaz, és a MatePad Pro Max ára sem teszi tömegtermékké. A tesztelt, 12 GB RAM-mal és 512 GB tárhellyel szerelt konfiguráció 600 ezer forint környékén mozog, vagyis itt már nagyon komoly elvárásokkal ül le az ember a gép elé. A Huawei azonban szinte mindent bevetett: 13,2 hüvelykes OLED PaperMatte kijelző, 4,7 milliméteres fémház, billentyűzet touchpaddel, M-Pencil, erős hangrendszer, nagy akkumulátor és kifejezetten tabletre optimalizált multitasking került a csomagba.

A teszt során pedig meglepően nehéz volt olyan pontot találni, amelybe igazán bele lehet kötni. Egy azonban továbbra is ott lebeg az egész Huawei-ökoszisztéma fölött: a Google hivatalos szolgáltatásainak hiánya.

A teljes csomag már inkább notebookként viselkedik

A tesztpéldány nem egyszerűen magából a tabletből állt. Nálam a teljes felszerelés landolt: a MatePad Pro Max mellett M-Pencil, Huawei egér és billentyűzetes tok is érkezett, így rögtön ki lehetett próbálni azt a használati módot, amelyre ezt a készüléket valójában szánják.

Fontos különbség, hogy a tesztelői csomagban töltőadapter is volt, az európai bolti csomagnál azonban erre nem érdemes automatikusan számítani, a töltő külön megvásárolható. Az M-Pencilhez tartalék hegy is jár, az egérhez pedig még elemet is kaptam, ami 2026-ban már majdnem nosztalgikus figyelmességnek számít.

A legérdekesebb tartozék azonban egyértelműen a billentyűzet. Ez nem egy egyszerű mágneses tok néhány fix kitámasztási pozícióval, hanem egy komolyabb, zsanéros konstrukció. A tablet mágnesesen rögzül hozzá, az érintkezőin keresztül kommunikál a billentyűzettel, a kijelző dőlésszöge pedig folyamatosan állítható. Használat közben sokkal inkább egy ultrakönnyű notebook érzését adja, mint egy kitámasztott tabletét.

A billentyűzeten ráadásul teljes értékű touchpad is található, így az egér használata sem feltétlenül szükséges. Ha mégis mellétesszük a Huawei egerét, akkor a tablet, billentyűzet és egér hármasa már nagyon közel kerül a hagyományos laptopos munkakörnyezethez. Az egyetlen fájó részlet számomra a magyar billentyűzetkiosztás hiánya volt. Maga a mechanika és az összeszerelés viszont kifejezetten jól sikerült.

Az M-Pencil tárolását is átgondolták. A toll természetesen mágnesesen rögzíthető a tablet oldalán, ahol töltődik is, de a billentyűzetes tokban külön helyet alakítottak ki számára. Így nemcsak töltés közben van biztonságban, hanem szállításnál sem kell attól tartani, hogy egy táskából történő elővételnél valahol külön életet kezd.

4,7 milliméter – és mégis teljesen fém

A MatePad Pro Max egyik leglátványosabb tulajdonságát akkor értékeljük igazán, amikor oldalról nézzük meg. A tablet mindössze 4,7 milliméter vastag, ami már az a kategória, ahol az ember elkezd azon gondolkodni, hogyan fért el benne egyáltalán az USB-C csatlakozó.

Ehhez 509 grammos tömeg társul. Egy 13,2 hüvelykes, teljesen fémházas gépről beszélünk, ezért ez különösen kellemes eredmény. Természetesen a méretét nem lehet eltüntetni: egy kézzel tartva hamar érezhető, hogy hatalmas eszköz van nálunk, de nem kelti egy nehéz, ormótlan tablet benyomását. Inkább meglepően légies ahhoz képest, mekkora munkafelületet ad.

A fényes fémkeret prémium hatású és szépen lekerekített, ezért a vékonyság ellenére kényelmes megfogni. Van viszont egy nagyon hagyományos ellensége: az ujjlenyomat. A csillogó felületen pillanatok alatt komplett családfát lehet összehozni belőlük.

A kék tesztpéldány hátlapja sokkal érdekesebb. A felület a beeső fénytől és a nézési szögtől függően enyhén változtatja a karakterét, ami szerintem élőben különösen jól áll neki. Kevésbé vagyok kibékülve a nagy, kör alakú kameraszigettel. Funkcionálisan nincs vele probléma, de egy ennyire vékony és letisztult gépen nekem túl hangsúlyosnak hat. Ez ugyanakkor teljesen ízlésbeli kérdés.

Szinte csak kijelzőből áll az előlap

Az előlappal nehezebb vitatkozni. A kijelző körüli káva mindössze 3,55 milliméter, a kijelző–ház arány pedig körülbelül 94 százalék. Még érdekesebb, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy nincs notch és nincs képernyőbe vágott kameralyuk sem.

A hatalmas panel ezért valóban szinte teljesen kitölti az előlapot. Filmnézésnél vagy munka közben sokkal kevésbé érezzük azt, hogy egy vastag fekete kereten keresztül nézzük a tartalmat, és egy 13,2 hüvelykes tabletnél ez sokat számít.

A méret egyébként már önmagában meghatározza, mire jó a készülék. Ez nem az a tablet, amit állva a metrón egy kézzel tartva hírolvasásra vennék elő. Asztalon, kanapén, billentyűzettel vagy ceruzával viszont az óriási munkafelület nagyon gyorsan megszeretteti magát az emberrel.

A processzor nem dönt benchmarkrekordokat, de használat közben ez kevéssé érdekel

A MatePad Pro Max hardverének egyik érdekes pontja a Kirin T93 Pro, egy kilencmagos rendszerchip. A Huawei jelenlegi helyzetében ezt a területet nyilván nem lehet teljesen elválasztani az amerikai technológiai korlátozásoktól, és pusztán papíron összehasonlítva a legfrissebb Qualcomm vagy Apple chipekkel nem feltétlenül a Kirin nyerné meg a benchmarkversenyt.

Használat közben azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy érezni lehet-e ebből bármit. Nálam nem igazán lehetett. A rendszer gyorsan reagált, az alkalmazások megfelelő tempóban indultak, a multitasking simán működött, az animációk pedig végig folyamatosak maradtak. Nem találkoztam olyan helyzettel, amikor azt éreztem volna, hogy a tablet felhasználási módjaihoz kevés a teljesítmény.

Ehhez 12 GB RAM társul, tárhelyből pedig 256 vagy 512 GB-os változat választható. Nálam az 512 GB-os verzió járt, ami munkára, dokumentumokra, rajzokra, alkalmazásokra és nagyobb multimédiás gyűjteményre is bőséges teret ad.

Természetesen lehet olyan professzionális feladatot találni, ahol egy nagyobb teljesítményű notebook vagy asztali gép messze gyorsabb lesz. A MatePad Pro Max viszont nem benchmarkprogramként működik az asztalon. A mindennapi használat során egyszer sem éreztem azt, hogy a processzora akadályozná azt, amit csinálni szeretnék.

A kijelző a MatePad Pro Max igazi főszereplője

Ha egyetlen részt kellene kiemelnem a MatePad Pro Maxból, nem a vékonyságot vagy a billentyűzetet választanám, hanem a kijelzőt. Egy 13,2 hüvelykes rugalmas OLED PaperMatte panelt kapunk 3000 × 2000 pixeles felbontással, akár 144 Hz-es frissítési frekvenciával, 1600 nites csúcsfényerővel és 2 000 000:1 kontrasztaránnyal.

A számok önmagukban is jól mutatnak, de a panel egyik legerősebb része a gyakorlati képminőség. A Huawei tableteknél korábban is szerettem a színkezelést, és itt is nagyon látványos az eredmény. A kép élénk, a fekete OLED-hez méltóan mély, a kontraszt erős, miközben a színek nem érződnek folyamatosan természetellenesen túlhúzottnak. Film, YouTube, fotó vagy játék egyaránt kifejezetten jól néz ki rajta.

A 13,2 hüvelykes méret ráadásul munkára is sokkal használhatóbb, mint egy klasszikus tíz-tizenegy hüvelykes tablet. Dokumentumoknál, weboldalaknál és többablakos használatnál már nem az az érzésünk, hogy minden négyzetcentiméterért külön küzdeni kell. Billentyűzet előtt ülve tényleg notebookméretű munkafelület áll rendelkezésre.

A PaperMatte nem marketingmatrica, hanem tényleg hasznos

A kijelző másik kulcseleme a PaperMatte felület. A Huawei nanoszintű maratással alakítja ki a matt struktúrát, amely jelentősen csökkenti a zavaró tükröződéseket. Ez nemcsak kültéren hasznos. Egy világos szobában, ablak mellett vagy mennyezeti lámpák alatt dolgozva is sokkal kevésbé nézegetjük saját magunkat a kijelzőben.

Ceruzával dolgozva még fontosabb a különbség. A klasszikus üvegfelületen az érintőceruza hegye szinte ellenállás nélkül csúszkál, ami rajzolásnál és kézírásnál nem feltétlenül kellemes. A PaperMatte felület enyhe textúrája valamivel több ellenállást biztosít, ezért természetesebbnek érződik rajta az M-Pencil használata.

A kijelző TÜV Rheinland Full Care Display 5.0 tanúsítványt is kapott, de számomra ennél többet mondott maga a használat. Nem az a helyzet, hogy egy jó OLED panelre ráírták a PaperMatte szót. A matt felület ténylegesen megváltoztatja, hogyan használjuk a készüléket.

Ha sokat olvasunk, jegyzetelünk vagy rajzolunk, ez az egyik legerősebb tulajdonsága lehet a MatePad Pro Maxnak.

M-Pencil és nagy vászon: rajzolásra kifejezetten erős

A ceruza természetesen nemcsak jegyzetelésre jó. Az M-Pencil és a PaperMatte kijelző együttese kifejezetten kellemes rajzolási élményt kínál, a hatalmas 13,2 hüvelykes felület pedig közelebb áll egy digitális rajztáblához, mint egy hagyományos mobilos jegyzetelőeszközhöz.

A Huawei saját GoPaint alkalmazása erre külön ráerősít. Nem mindenki fog digitális illusztrációkat készíteni a tableten, de már néhány kézzel írt jegyzet, dokumentumjelölés vagy gyors vázlat után is érthetővé válik, miért nem kezelhető az M-Pencil egyszerű opcionális extraként.

Ha pedig már ott a billentyűzet, a touchpad és az egér is, érdekes módon ugyanaz a készülék néhány másodperc alatt tud váltani egy kézzel írható digitális füzet, rajztábla, multimédiás eszköz és notebookhoz hasonló munkaállomás között.

A kamerák rendben vannak, de ezért senki nem vesz ekkora tabletet

A hátlapon 50 megapixeles, f/1.8-as autofókuszos főkamerát találunk, amely mellett a Huawei True-to-Colour kamera és LED-vaku kapott helyet. A főkamerával akár 8192 × 6144 pixeles fotó és 4K videó is készíthető. Elöl egy 12 megapixeles, f/2.4-es kamera dolgozik.

A hátlapi egység dokumentumok fotózására, gyors jegyzeteléshez szükséges képek készítésére és alkalmi videóra teljesen megfelelő. Komoly mobilfotózási eszközként azonban nem sok értelme lenne kezelni. Egy 13,2 hüvelykes tablettel a Balaton-parton naplementét fotózni egyébként is olyan látvány lenne, mintha valaki egy vágódeszkával próbálna Instagram-sztorit készíteni.

Sokkal fontosabb az előlapi kamera, hiszen egy munkára szánt tableten videóhíváshoz, meetingekhez és online beszélgetésekhez jóval gyakrabban kerül elő. Erre a teszt során megfelelőnek bizonyult, a négy beépített mikrofonnal együtt pedig teljesen használható videókonferenciás csomagot kapunk.

9760 mAh egy 4,7 milliméteres házban

A MatePad Pro Max európai változatában 9760 mAh-s akkumulátor található. Már önmagában sem rossz érték, a tablet vastagságát figyelembe véve viszont különösen érdekes, hogyan tudta ezt a Huawei egy 4,7 milliméteres fémházba beépíteni.

A gyártó akár 13,6 órányi helyi videólejátszással számol. A tényleges üzemidő természetesen nagyon függ a fényerőtől, a 144 Hz használatától, a vezeték nélküli kapcsolatoktól és attól, hogy videót nézünk vagy komolyabban terheljük a rendszert, de saját használatban sem kellett folyamatosan konnektor után kutatni.

A vezetékes töltés maximum 66 wattos Huawei SuperCharge teljesítményű lehet. Itt ismét fontos megemlíteni, hogy az európai csomagban a szükséges adapter külön kapható, tehát egy közel félmilliós vagy hatszázezres készüléknél még erre is kalkulálni kell.

Van azonban egy szokatlan extra: a tablet akár 40 wattos vezetékes fordított töltésre is képes. Megfelelő kábellel tehát szükség esetén a telefonunk akkumulátorát is tölthetjük róla. Egy 4,7 milliméteres tablet, amely közben szükség esetén powerbankként viselkedik – ezen azért néhány éve még valószínűleg felhúztuk volna a szemöldökünket.

Wi-Fi 6, Bluetooth 6.0 és USB 3.1

Kapcsolatok terén sem igazán maradt hiányérzetem. A MatePad Pro Max Wi-Fi 6-ot támogat 2×2 MIMO-val, 2,4 és 5 GHz-en, a Bluetooth pedig már 6.0-s. Hangátvitelnél AAC, LDAC és a Huawei saját L2HC kodekje is rendelkezésre áll.

A Huawei NearLink kapcsolata szintén bekerült a gépbe, ezt használják többek között a kompatibilis kiegészítők kommunikációjánál. Van OTG-támogatás is, az USB-C csatlakozó pedig szerencsére nem egy lassú USB 2.0 megoldás: USB 3.1 adatátvitelre képes. Egy olyan tabletnél, amelyet számítógépszerűen szeretnének használni, ez nagyon is lényeges.

GPS, GLONASS, BeiDou, Galileo és QZSS helymeghatározás szintén elérhető, a szenzorok között pedig többek között giroszkóp, iránytű, környezeti fényérzékelő és Hall-szenzor található.

És végre van ujjlenyomat-olvasó is. Egy prémium tabletnél számomra ez továbbra is sokkal kényelmesebb, mint minden alkalommal kódot gépelni, különösen akkor, amikor billentyűzettel használom a gépet.

Hat hangszóró, ami miatt nem feltétlenül kell külön hangfal

A Huawei valamiért tabletfronton évek óta következetesen nagyon jó hangot tud előállítani, és a MatePad Pro Max sem töri meg ezt a hagyományt. A készülékben hat hangszóró dolgozik a Huawei Sound rendszerrel, a négy beépített mikrofon pedig a kommunikáció mellett a környezeti viszonyok kezelésében is szerepet kap.

Az eredmény egy ennyire vékony eszköztől meglepően testes és nagy hangzás. Filmnél, sorozatnál vagy YouTube-nál nem olyan érzésünk van, hogy kompromisszumként a tablet saját hangszóróját használjuk, mert éppen nincs nálunk semmi más. A hang elég erős és telt ahhoz, hogy az ember sok esetben ne akarjon rögtön Bluetooth-hangszóróért nyúlni.

A hatalmas OLED panellel együtt ez teszi különösen jó tartalomfogyasztó géppé a MatePad Pro Maxot. Persze egy valódi tévés-házimozis rendszerrel nem versenyez, de egy tablethez képest meglepően komplett multimédiás csomagot ad.

HarmonyOS 4.3: jó rendszer, egy nagyon ismert problémával

A MatePad Pro Maxon HarmonyOS 4.3 fut. Maga a rendszer nekem kifejezetten tetszett: gyors, átlátható, jól használja ki a nagy kijelzőt, és a billentyűzettel, touchpaddel vagy egérrel együtt nagyon könnyű klasszikus asztali munkakörnyezethez hasonló módon használni.

A többablakos működés különösen fontos. Egy 13,2 hüvelykes panelnél már tényleg van értelme párhuzamosan dokumentumot, böngészőt és más alkalmazást használni. Ilyenkor kezd igazán összeállni az az elképzelés, hogy a tablet ne pusztán egy nagyobb telefon legyen, hanem egy önálló produktivitási eszköz.

Van azonban egy olyan témakör, amelyet Huawei-tesztnél továbbra sem lehet kikerülni: a hivatalos Google Mobile Services hiánya.

Nincs gyárilag Play Áruház és nincs olyan natív Google-ökoszisztéma, amelyet egy klasszikus androidos tabletnél megszoktunk. Ma már több kerülőmegoldás létezik, köztük microG-alapú lehetőségek, amelyekkel a probléma jó része áthidalható, de ez továbbra sem ugyanaz, mintha a gép eleve hivatalosan támogatná a Google szolgáltatásait.

500 és 600 ezer forint között már egészen mások az elvárások

A teszt készítésekor két fő konfiguráció szerepelt a Huawei magyar kínálatában. A 12 GB RAM-mal és 256 GB tárhellyel szerelt változat 499 990 forintos áron volt elérhető, az M-Pencillel, de billentyűzetes tok nélkül. A nálam járt 12/512 GB-os kék csomag 599 990 forintba került, és ehhez már az M-Pencil mellett a billentyűzet is járt.

Ez nem olcsó tablet.

Nem is próbál annak látszani.

Hatszázezer forintnál már teljes értékű prémium notebookok, komoly iPad-konfigurációk és más felsőkategóriás eszközök is bekerülnek az összehasonlításba. A MatePad Pro Maxot ezért szerintem nem lehet azzal mentegetni, hogy „tabletnek azért jó”. Ennyi pénzért egyszerűen jó eszköznek kell lennie, kategóriától függetlenül.

És hardveresen nagyrészt az is.

Kiválthat egy laptopot? Attól függ, mit nevezünk laptopos munkának

A MatePad Pro Max egyik legfontosabb kérdése nem az, hogy gyors-e vagy szép-e a kijelzője, hanem az, hogy valóban le lehet-e váltani vele egy notebookot.

Böngészéshez, levelezéshez, szövegíráshoz, prezentációkhoz, dokumentumokhoz, jegyzeteléshez, rajzoláshoz, videóhívásokhoz és általános irodai munkához szerintem meglepően közel kerül ehhez. A nagy kijelző, a remek billentyűzet, a touchpad és az egér együtt már nagyon kevés olyan pillanatot hagy, amikor pusztán a fizikai kialakítás miatt hiányozna egy notebook.

A különbség sokkal inkább a szoftveroldalon jelenik meg. Aki Windows- vagy macOS-specifikus programokat használ, professzionális videóvágásra, fejlesztésre vagy speciális vállalati szoftverekre épít, annak a MatePad Pro Max értelemszerűen nem fogja kiváltani a számítógépét.

Ha viszont valakinek a munkája eleve nagyrészt böngészőben, dokumentumokban, kommunikációs alkalmazásokban és kreatív jegyzetelő-rajzoló eszközökben zajlik, már sokkal érdekesebb a kérdés.

Ebben az esetben ugyanis a válasz akár az is lehet, hogy igen, tényleg nincs szüksége külön laptopra.

Az egyik legjobb Huawei tablet – és az egyik legdrágább is

A MatePad Pro Max tesztelése után számomra nem az volt a meglepetés, hogy jó tablet. Hatszázezer forintért ennek alapvető elvárásnak kell lennie. Inkább az, hogy a Google-kérdést leszámítva milyen kevés olyan részletet találtam, amelyet alapjaiban szeretnék megváltoztatni.

A 13,2 hüvelykes OLED PaperMatte kijelző gyönyörű, a 144 Hz kellemesen folyamatossá teszi a rendszert, a matt felület munkára és M-Pencillel is kiváló. A 4,7 milliméteres fémház látványos mérnöki teljesítmény, a billentyűzetes tok pedig nem egyszerű kötelező tartozék, hanem az egész koncepció egyik legfontosabb eleme. Az akkumulátor jó, a töltés gyors, a hat hangszóró remekül szól, és a hardver a gyakorlatban elég gyors ahhoz, hogy ne akarjunk állandóan benchmarkeredményeket nézegetni.

A másik oldalon ott van a magas ár, a magyar billentyűzet hiánya, az EU-s csomagból hiányzó töltőadapter és természetesen a Google hivatalos szolgáltatásainak kérdése. Utóbbit egy tablet esetében én sokkal könnyebben viseltem, mint egy telefonnál, de ettől még vásárlás előtt mindenkinek végig kell gondolnia a saját alkalmazásait.

A MatePad Pro Max tehát nem olcsó laptophelyettesítő, és szerintem nem is akar az lenni. Ez egy prémium tablet, amely bizonyos felhasználóknál már képes eltüntetni a tablet és a notebook közötti határt.

És talán ez a legérdekesebb benne. Néhány nap használat után már nem azon gondolkodtam, hogy jó-e tabletnek, hanem azon, hogy mely feladatokhoz kellene egyáltalán elővennem helyette a laptopomat.

Egy ilyen készüléknél ennél nagyobb dicséretet nehéz adni.