Célpont az Alfa Centauri: 80 ezer éves utazásra indulna az első csillagközi űrszonda

Az emberiség régóta álmodozik a csillagközi utazásról, de a hatalmas távolságok miatt ez eddig nagyrészt a sci-fi birodalmába tartozott. Egy újonnan alakult nonprofit kezdeményezés azonban merész tervvel állt elő: már 2029-ben útnak indítanák az első olyan űreszközt, amely elhagyja a Naprendszert, hogy elérje a szomszédos csillagrendszert, az Alfa Centaurit. A bökkenő csupán az, hogy az út a jelenlegi számítások szerint csaknem 80 000 évig tart majd.

Kisméretű kocka, hatalmas célok

A Fermi Explorer névre keresztelt misszió mögött a Starcloud nevű startup alapítói – Philip Johnston, Adi Oltean és Ezra Feilden – állnak. A tervük meglepően egyszerű technológiai alapokon nyugszik: nem egy gigantikus csillaghajót kell elképzelni, hanem egy mindössze 10 centiméteres élhosszúságú, körülbelül egy kilogrammos kockát. Ezt a miniatűr eszközt egy meghajtórendszerhez rögzítve juttatnák fel a világűrbe, majd lőnék ki az Alfa Centauri irányába. A projekt becsült költségvetése mindössze 15 millió dollár, amelyet meglévő technológiák alkalmazásával és egy kereskedelmi hordozórakéta – például a SpaceX valamelyik indítása – segítségével valósítanának meg. A cél nem az, hogy azonnali tudományos áttörést érjenek el, hanem annak bizonyítása, hogy képesek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést.

Húsz év a Naprendszer elhagyásáig

Bár az indítást 2029-re tervezik, a Fermi Explorer nem fog azonnal kilőni a csillagközi térbe. A számítások szerint az űreszköz először 12 éven át kering majd a Nap körül egy elnyújtott, ovális pályán. Amikor a legközelebb ér csillagunkhoz, beindítják a hajtóműveket – ezt a fizikában Oberth-manővernek nevezik –, hogy a gravitációs lendületet maximálisan kihasználva érjék el a szökési sebességet. Ha minden a tervek szerint alakul, a szonda a 2040-es évek elejére hagyhatja el végleg a Naprendszert. Innen azonban még rendkívül hosszú út vár rá: a pontos célt a kalkulációk szerint 79 800 év múlva éri majd el. Ez azt jelenti, hogy a küldetés sikere nem a mi generációnk, sőt, nem is a következő néhány ezer generáció problémája lesz.

Válasz a Fermi-paradoxonra

A misszió elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír. A Breakthrough Starshot nevű, lézeralapú meghajtással kísérletező, több milliárd dolláros projekt nemrégiben történt összeomlása után a Fermi Explorer lehet az első reális kísérlet a csillagközi utazásra. A Voyager–1 és Voyager–2 szondák ugyan már elérték a csillagközi teret, de azokat eredetileg nem egy másik csillagrendszer elérésére tervezték. A készítők szerint a Fermi Explorer közvetlen választ adhat a híres Fermi-paradoxonra, amely azt firtatja, miért nem találtuk még nyomát földönkívüli intelligenciának. A paradoxon egyik magyarázata az úgynevezett Nagy Szűrő elmélet, amely szerint létezik egy olyan technológiai vagy evolúciós gát, amelyet az intelligens fajok nem képesek átlépni. A küldetés elindításával az emberiség bizonyíthatná, hogy képes elhagyni a saját csillagrendszerét, és megvan benne az akarat a határok feszegetésére – még akkor is, ha az eredményt senki sem fogja látni a most élők közül.

Forrás: cnet.com Borítókép: Shutterstock