A Nothing tudatosan akar kitűnni az egyforma okostelefonok közül

Ha ma egymás mellé teszünk több okostelefont kijelzővel lefelé, a legtöbb modell szinte azonnal beleolvad a tömegbe. A mobil iparág hosszú évek alatt ugyanannak az alapformának a finomításával jutott el oda, hogy a telefonok jelentős része fekete vagy visszafogott színű üvegfelületből, lekerekített sarkokból és egy kamerakiemelésből áll. A Nothing ezzel a vizuális egyformasággal akar szakítani, és a márka szerint a készülékeiknek első pillantásra felismerhetőnek kell lenniük.

A cél egy azonnal beazonosítható forma

Adam Bates, a Nothing globális designigazgatója szerint a vállalat egyik legfontosabb törekvése az, hogy a hardver már messziről is felismerhető legyen. A cég telefonjainak dizájnja ezért nem egyszerűen különleges akar lenni, hanem vizuális értelemben képszerű, karakteres tárggyá válna. Bates ezt úgy fogalmazta meg, hogy a telefon dizájnjának szinte úgy kell működnie, mint egy logónak.

Ez a gondolat különösen érdekes egy olyan piacon, ahol a legtöbb gyártó inkább apró finomításokkal dolgozik, mint markáns vizuális identitással. A Nothing ezzel szemben arra épít, hogy maga a termék hordozza a márka azonnali felismerhetőségét.

A transzparens hátlap és a látható szerkezet a márka egyik alapmotívuma

A Nothing telefonjainak hátlapja régóta a márka egyik legfontosabb megkülönböztető eleme. A transzparens kialakítás, a látható csavarok, a szerkezeti elemek hangsúlyozása és a belső komponensekre emlékeztető grafikai megoldások mind azt szolgálják, hogy a készülék ne tűnjön névtelen, steril üvegtárgynak. A dizájn sokkal inkább idézi az ipari formatervezést vagy a termékgrafikát, mint a hagyományos okostelefonos minimalizmust.

A cég szerint ez nem öncélú különcködés, hanem egy olyan vizuális nyelv, amely segít a Nothingnak saját helyet kialakítani a telített piacon.

Ilyen volt az első telefonjuk a NothingPhone A kép forrása: Nothing

A stúdió hangulata is sokat elárul a márka gondolkodásáról

A Nothing dizájnstúdiója a leírások alapján kevésbé emlékeztet klasszikus tech irodára, inkább egy kreatív műhely benyomását kelti. Régi elektronikai eszközök, anyagminták, könyvek, fotós referenciák és különféle textúrák veszik körül a csapatot. A márka világában megfér egymás mellett egy régi Game Boy, egy Walkman, egy Super 8-as kamera vagy akár ZX Spectrum kazetták is.

Lucy Birley, a Nothing szín- és anyagstratégiával foglalkozó tervezője szerint ez a környezet szorosan kapcsolódik a csapat működéséhez. Saját megfogalmazása alapján a stúdió tagjai vizuálisan éhes, kíváncsi alkotók, akik egyszerre merítenek művészetből, zenéből, fotográfiából és tárgykultúrából. Ez a sokféle érdeklődés közvetlenül visszaköszön a termékek karakterében is.

A retro nem egyszerű másolat, hanem egy alternatív jövőkép

A Nothing formavilágát sokan retroként írják le, Bates azonban árnyaltabban közelíti meg ezt a kérdést. Szerinte a márka nem egyszerűen régi elektronikai tárgyakat másol, hanem inkább azt képzeli el, mi történt volna, ha 30–40 évvel ezelőtt egy másik irányba fordul a technológiai fejlődés. A vállalat így nem a múlt újracsomagolását keresi, hanem egyfajta alternatív jövőt idéz meg, amelynek gyökerei a nyolcvanas-kilencvenes évek vizuális kultúrájában vannak.

Ez a szemlélet magyarázza, hogy a Nothing dizájnja egyszerre tűnik ismerősnek és szokatlannak. Vannak benne nosztalgikus utalások, mégsem hat puszta retró játéknak.

A Nothing Headphone kialakításába is belelehet látni egy régi kazetta körvonalait. Kép forrása: Nothing

A kreatív folyamatban a legváratlanabb inspirációk is helyet kapnak

A csapat munkamódszeréről szólva Birley azt emelte ki, hogy az inspiráció gyakran a legkülönfélébb helyekről érkezik. Nemcsak a technológiai tárgyak, hanem a divat, a sminkvilág, a könyvek vagy éppen a popkulturális anyagok is hatással lehetnek a tervezésre. A cél nem az, hogy egyetlen forrásból építkezzenek, hanem hogy különböző területek vizuális és anyagbeli tapasztalataiból hozzanak létre egy saját világot.

Ez a hozzáállás a Nothing esetében azért is fontos, mert a márka nem a megszokott tech-esztétikát akarja tovább ismételni, hanem annak határait próbálja újraértelmezni.

A mai okostelefon-piac túlságosan óvatos lett

A Nothing tervezői szerint az iparág egyik legnagyobb problémája, hogy a mobilpiac túlságosan konzervatívvá vált. Bates úgy látja, hogy amikor néhány sikeres termék meghatározta az okostelefon ideálisnak tekintett formáját, a többi szereplő inkább követni kezdte ezt a modellt, mintsem újragondolni. Így egy egész iparág ugyanannak a vizuális mintának a variációit gyártja.

A Nothing ezzel szemben minden új projektnél igyekszik úgy dolgozni, mintha tiszta lappal indulna. A tervezők szerint fontos, hogy minden terméket önálló darabként kezeljenek, ne csak egy korábbi ötlet kis módosításaként.

A színek használata is tudatos ellenállás az iparági trendekkel szemben

A Nothing eddig főként a fekete, a fehér és a piros hangsúlyos használatáról volt ismert, az újabb modelleknél azonban a vállalat a színvilágot is elkezdte tágítani. A cél nem egyszerűen annyi, hogy több szín jelenjen meg, hanem az, hogy ezek a tónusok a transzparens rétegek mögött, a szerkezet részeként kapjanak mélységet.

Birley szerint a mai technológiai termékek színvilága túlságosan visszafogott lett. A korábban merészebb, optimistább árnyalatokat sok gyártó szürkés, bézses, semleges megoldásokra cserélte. A Nothing ezt veszteségként éli meg, és tudatosan próbál visszahozni valamit abból a játékosabb, bátrabb hozzáállásból, amely a korábbi évtizedek technológiai tárgyait jellemezte.

A kameradizájn is a felismerhetőséget szolgálja

A cikk külön kitér arra is, hogy a Nothing a kameramodulok formavilágánál sem a hagyományos iparági sémákból indul ki. A Phone 4(a) Pro például olyan, összetett, kazettaszerű kamerakialakítást kapott, amely egyszerre idéz retro tárgyakat és futurisztikus eszközöket. A tervezők ehhez régi Kodak gépeket és más korabeli elektronikai tárgyakat is referenciaként használtak.

A cél itt sem pusztán a különcség, hanem az, hogy a készülék hátlapja egyetlen pillantással azonosítható legyen.

A Phone (4a) Pro hátlapja sem összetéveszthető más mobillal. Kép forrása: Nothing

A Nothing nem a különbözőséget keresi, hanem a karaktert

A márka filozófiájának egyik legfontosabb eleme, hogy a termékek legyenek valamennyire lázadók, feltűnőek vagy legalább karakteresek. Bates szerint szinte mindenben azt keresik, hogyan lehet az adott tárgy egy kicsit szokatlanabb, erősebb vizuális állítás. Birley ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem a másság kedvéért akarnak különbözni.

A Nothing szemlélete inkább arról szól, hogy a mai, sokszor túlságosan egységes technológiai világban mennyire kevés is elég ahhoz, hogy valami valóban egyéni legyen. A márka ezt a lehetőséget próbálja kihasználni, és olyan termékeket készíteni, amelyek nemcsak használati eszközök, hanem vizuális identitással rendelkező tárgyak is.

A dizájn itt márkakommunikáció is

A Nothing története jól mutatja, hogy egy kisebb gyártó számára a formatervezés nem csupán esztétikai kérdés, hanem stratégiai eszköz is lehet. Egy olyan piacon, ahol a nagy szereplők elsősorban marketingköltségvetéssel uralják a figyelmet, a látványosan felismerhető dizájn önmagában is kommunikációs erővé válhat.

A Nothing ezért tervezi úgy a telefonjait, mint egy logót: nem egyszerűen szépek vagy szokatlanok akarnak lenni, hanem azonnal felismerhetők, emlékezetesek és saját karakterrel bírók. Ez a megközelítés önmagában még nem garantál piaci sikert, de kétségtelenül olyan identitást ad a márkának, amely a mai okostelefonos mezőnyben ritkaságnak számít.

Forrás: Creativebloq A borítókép forrása: Nothing